CHBkarrier.hu

A felosztó-kirovó rendszer egyre növekedő terhei miatt hozták létre a magánnyugdíjak rendszerét.

Van, akinek kötelező belépnie magán nyugdíjpénztárba, és van, aki önkéntesen válhat pénztártaggá:

- a jelenleg hatályos jogszabályok  alapján az válik kötelezően magán nyugdíjpénztári taggá, aki Magyarországon első ízben létesít biztosítási jogviszonyt (pályakezdőnek minősül) és ebben az időpontban még nem töltötte be a 35. életévét.

Önkéntes döntése alapján pedig az aki nem pályakezdő és 30 évnél fiatalabb, vagy aki Magyarországon első ízben létesít nyugdíjbiztosítási-jogviszonyt. A korábban munkaviszonnyal rendelkezők pedig választhattak, hogy melyik rendszerbe szeretnének befizetni. Több lehetőségük is volt, az első, hogy maradtak csak a felosztó-kirovó rendszer tagjai. A második pedig, hogy mind a korábbi, mind az új magánnyugdíj rendszerbe is fizetnek. A munkavállalók mintegy 50 százaléka használta ki ezt a lehetőséget.

Belépésekor dönthet, hogy a jogszabályban előírt, kötelező nyugdíjjárulékának (a járulékalap 9,5%-a) jelentős részét (a járulékalap 8%-a) valamely magán nyugdíjpénztárra bízza, és nem az állami rendszerbe fizeti be teljes egészében.

A magánnyugdíjpénztári befizetés nem jelent többletterhet, mert a munkabérből kötelezően levonandó 9,5%-os nyugdíjjárulékból 8% kerül a magánnyugdíjpénztárba és 1,5% a TB-be. A  megtakarítások után a magánnyugdíjpénztár hozamot ír jóvá, ami adómentes.

Annak, aki magánnyugdíjpénztári tag a bruttó bérből havonta levonásra kerülő 8 %-os összeg az állami rendszerrel ellentétben az egyén saját magánnyugdíjpénztári számlájára kerül és a nyugdíjkorhatár elérése után hozzáférést biztosít a pénztár ehhez a megtakarításához.

A befizetett összeg örökölhető, a tagsági viszony létesítésekor megnevezhetők az örökösök, mely később még módosítható. További megtakarítási lehetőség hogy a bruttó keresetből kötelezően levont tagdíjat az egyén, vagy a munkáltató maximum 10%-ig kiegészítheti. Az egyéni tagdíj-kiegészítés után jelentős, 30%-os adókedvezmény vehető igénybe.

Az ún. választható portfolió (többféle vagyonelemet tartalmazó eszközök összessége) keretében a magánnyugdíjpénztár 2009-től köteles felkínálni, hogy a pénztártag háromféle kockázatú (klasszikus, kiegyensúlyozott, növekedési) portfolió közül választhasson.

• A klasszikus portfolió nagyrészt állampapírokat és egyéb alacsony kockázatú értékpapírokat tartalmaz.
• A kiegyensúlyozott portolióban már előfordulhatnak nagyobb kockázatú eszközök (pl. részvények)
• A növekedési portfolióban pedig nagyobb kockázatú eszközök aránya már jelentős is lehet.

Az egyéni számlán lévő összeg folyamatosan nyomon követhető, és a felhalmozott vagyonra kedvezményezett jelölhető.

Hogyan váltsunk nyugdíjpénztárat?

A nyugdíjpénztárak közötti váltás szigorúan szabályozott, nem lehet bármikor átlépni egyikből a másikba.

A magánnyugdíjpénztár-váltás (belépési és átlépési) nyilatkozatok kitöltésével kezdődik, hiszen a döntésről mind a jelenlegi, mind a leendő pénztárat értesíteni kell. A szabályozás nem minden feladatot hárít az ügyfélre, hiszen írásbeli felhatalmazás alapján az átlépési nyilatkozatot az átvevő pénztár is benyújthatja helyettünk az éppen elhagyni kívánt pénzügyi szervezethez.

A tagsági jogviszony minden esetben a hónap utolsó napján szűnik meg, mindössze arra kell figyelni, hogy 10 munkanappal az adott hónap vége előtt jelezzük váltási szándékunkat.

Váltani csak akkor tudunk, ha hat hónapja már tagjai vagyunk az elhagyni kívánt pénztárnak, illetve megfelelünk a jogszabályban meghatározott feltételeknek, így például befizettük az átlépési díjat

Hogy mindenki tisztában legyen a váltás körülményeivel, az átlépni kívánó tagnak alá kell írnia egy, az átlépési nyilatkozat mellékletét képező útmutatót, amivel tanúsítja, hogy megismerte és tudomásul vette a kockázatokat és szabályokat.

Mennyibe kerül?

Az átlépés minden esetben költségekkel jár, amelyet az átadó pénztár az egyén számlaegyenlegéből von le. Amennyiben több mint 2 éve vagyunk az elhagyni kívánt pénztár tagjai, akkor legfeljebb a számlánkon lévő összeg egy ezreléke vonható le ilyen jogcímen.

Más a helyzet, ha az átadó pénztárba történő belépést követő 2 éven belül váltanánk, és a költségek meghaladják az egyéni számlakövetelés (ami a pénztártag egyéni számláján jóváírt összeg, amely tartalmazza a befizetéseket, nettó hozamokat, csökkentve az esetleges kifizetésekkel) egy ezrelékét. Ekkor ugyanis az átadó pénztár az átlépési költségen felül átlépési díjat is felszámol. Ennek összege legfeljebb ötezer forint lehet, amit külön kell befizetnünk, vagyis nem vonhatják le a számlánkról.

Viszont, ha az átlépési költség értéke nem haladja meg a számlánkon lévő összeg egy ezreléket, akkor vagy a megállapított átlépési költséget vagy maximum a számlaegyenlegünk egy ezrelékét vonhatják le.

Fontos tudni, hogy az átadó pénztárban eltöltött két éves tagsági jogviszony megállapításakor nem kell figyelembe venni a 2009. július 9-e előtt megtörtént átlépéseket és belépéseket.

Mikor éri meg váltani?

Jelenleg Magyarországon minden magánnyugdíjpénztár háromféle választható portfoliót kínál az ügyfeleinek. Ha magunk nem választunk, úgy az életkorunk alapján sorolnak be a megfelelő portfolióba.

Amennyiben váltásra adjuk a fejünket, érdemes alaposan tájékozódni, mivel az átlépés nem csak pénztár, hanem befektetési portfolióváltást is jelent.

Az átlépésről hozott döntést megelőzően mindenképpen érdemes megvizsgálni mind a jelenlegi, mind a választott pénztár portfolióinak kockázatosságát, befektetési politikáját és egyéb mutatóit.

Ugyancsak érdemes utánajárni a befizetések tartalékok közötti megosztásának (tehát, hogy az adott pénztárban a tagdíjakból hány százalékban költenek a fedezeti, a működési és a likviditási tartalékokra), valamint a vagyon- és letétkezelési díjak mértékének is, hiszen a különbségek jelentősek lehetnek. A magas vagyon- és letétkezelési díj viszont csökkenti a nyugdíjunkat.

A váltásnál fontos szempont lehet, hogy az elmúlt tíz évben, mely pénztárnak milyen hozamrátája volt, hiszen a különbség akár 5% is lehet. Az adatokat elemezve szembetűnő, hogy a három portfolió közül a klasszikus adja a legmagasabb hozamot, ezt követi a kiegyensúlyozott és a növekedési portfolió.

.
Hirdetés: