CHBkarrier.hu

Egyre többet hallani arról, hogy a jelenlegi középkorú és fiatal generáció számára az állami nyugdíjrendszer nem tudja majd biztosítani a megfelelő nyugdíjat, így a saját erőből adódó megtakarításokra is szükség van a nyugdíjas éveik biztonságának megteremtéséhez.

A mi feladatunk ezt elmondani azoknak, akik még ezt nem tudják, hogy számos lehetőségük van arra, hogy még aktív keresőként gondoskodjanak arról, hogy a nyugdíjas években se kelljen lemondani a megszokott életszínvonalról.

Ezt az öngondoskodást szolgálják az egyes nyugdíjpénztári megtakarítások.

Az elmúl években sok minden változott a nyugdíjrendszerben, döntően a nyugdíjasok kárára.

A megoldás a négy pillér adta lehetőségek kihasználásában rejlik:

Első pillér:

Az első pillér az állami nyugdíjakat foglalja magába, ami felosztó-kirovó alapon működik, és mindenkinek kötelező fizetnie, aki munkát vállal. Az állam a beszedett járulékokból öregségi nyugdíjat fizet a jelenlegi nyugdíjasoknak

Magyarország is az elöregedő lakosság problémájával küszködik, azaz a felosztó-kirovó elven működő állami nyugdíjrendszerben egyre kevesebb aktív korúnak kellene eltartania az egyre több nyugdíjast. Ez nyilvánvalóan lehetetlen, ezért is jöttek létre a nyugdíjrendszer második pilléreként a magánnyugdíjpénztárak. Ma már minden pályakezdőnek csatlakoznia kell valamelyik magánnyugdíjpénztárhoz, és szabadon választhat mindenki a piaci szereplők között.

Természetesen ez a választás – szakmai szempontok alapján – a mi közreműködésünkkel kell, hogy történjen.

Második pillér:

A felosztó-kirovó rendszer egyre növekedő terhei miatt hozták létre a magánnyugdíjak rendszerét.

Van, akinek kötelező belépnie magán nyugdíjpénztárba, és van, aki önkéntesen válhat pénztártaggá:

- a jelenleg hatályos jogszabályok  alapján az válik kötelezően magánnyugdíjpénztári taggá, aki Magyarországon első ízben létesít biztosítási jogviszonyt (pályakezdőnek minősül) és ebben az időpontban még nem töltötte be a 35. életévét.

Önkéntes döntése alapján pedig az aki nem pályakezdő és 30 évnél fiatalabb, vagy aki Magyarországon első ízben létesít nyugdíjbiztosítási-jogviszonyt. A korábban munkaviszonnyal rendelkezők pedig választhattak, hogy melyik rendszerbe szeretnének befizetni. Több lehetőségük is volt, az első, hogy maradtak csak a felosztó-kirovó rendszer tagjai. A második pedig, hogy mind a korábbi, mind az új magánnyugdíj rendszerbe is fizetnek. A munkavállalók mintegy 50 százaléka használta ki ezt a lehetőséget.

Belépésekor dönthet, hogy a jogszabályban előírt, kötelező nyugdíjjárulékának (a járulékalap 9,5%-a) jelentős részét (a járulékalap 8%-a) valamely magán nyugdíjpénztárra bízza, és nem az állami rendszerbe fizeti be teljes egészében.

A magánnyugdíjpénztári befizetés nem jelent többletterhet, mert a munkabérből kötelezően levonandó 9,5%-os nyugdíjjárulékból 8% kerül a magánnyugdíjpénztárba és 1,5% a TB-be. A  megtakarítások után a magánnyugdíjpénztár hozamot ír jóvá, ami adómentes.

Annak, aki magánnyugdíjpénztári tag a bruttó bérből havonta levonásra kerülő 8 %-os összeg az állami rendszerrel ellentétben az egyén saját magánnyugdíjpénztári számlájára kerül és a nyugdíjkorhatár elérése után hozzáférést biztosít a pénztár ehhez a megtakarításához.

A befizetett összeg örökölhető, a tagsági viszony létesítésekor megnevezhetők az örökösök, mely később még módosítható. További megtakarítási lehetőség hogy a bruttó keresetből kötelezően levont tagdíjat az egyén, vagy a munkáltató maximum 10%-ig kiegészítheti. Az egyéni tagdíj-kiegészítés után jelentős, 30%-os adókedvezmény vehető igénybe.

Az ún. választható portfolió (többféle vagyonelemet tartalmazó eszközök összessége) keretében a magánnyugdíjpénztár 2009-től köteles felkínálni, hogy a pénztártag háromféle kockázatú (klasszikus, kiegyensúlyozott, növekedési) portfolió közül választhasson.

• A klasszikus portfolió nagyrészt állampapírokat és egyéb alacsony kockázatú értékpapírokat tartalmaz.
• A kiegyensúlyozott portolióban már előfordulhatnak nagyobb kockázatú eszközök (pl. részvények)
• A növekedési portfolióban pedig nagyobb kockázatú eszközök aránya már jelentős is lehet.

Az egyéni számlán lévő összeg folyamatosan nyomon követhető, és a felhalmozott vagyonra kedvezményezett jelölhető.

Harmadik pillér:

Az első két rendszer azonban még mindig nem volt elegendő arra, hogy az egyre növekvő számú nyugdíjast az állam hatalmas veszteségek nélkül el tudja tartani. Ezért bevezettek egy harmadik rendszert is, ami már az önfinanszírozást próbálja támogatni, és önkéntes alapon működik. A kötelező járulékon kívül mindenki további összeget fizethet valamely önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba.

A magánnyugdíjpénztárakhoz hasonló funkciót töltenek be az önkéntes nyugdíjpénztárak, igaz, az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében a pénztári tag egyénileg döntheti el, hogy csatlakozik-e egy önkéntes nyugdíjpénztárhoz, és azt is, hogy mekkora havi megtakarítással járul hozzá nyugdíjas éveinek biztonságához.

Ez a hazai nyugdíjrendszer úgynevezett harmadik pillére.

Az önkéntes nyugdíjpénztári befizetést választva a pénztártag 10 év tagság után hozzáférhet befektetéséhez, melynek hozama adómentes. A nyugdíjkorhatár elérésekor a pénztártól igénybe vett szolgáltatás adómentes.

Talán sokak számára kevésbé ismert tény, hogy hazánkban átlagosan hat évvel rövidebb ideig élnek az emberek, mint az Európai Unió országainak többségében. Az egészségtelen életmódnak „köszönhetően” Magyarország világelső a daganatos és a szív-érrendszeri megbetegedésekben. Mindennek ellenére a jövőnkért érzett felelősségünk igen alacsony szinten van.  Pedig a munkában eltöltött évek száma továbbra is nőni fog, hiszen a nyugdíjkorhatár folyamatos emelésére számíthatunk.

Az egyén eldöntheti, hogy saját egészsége érdekében belép egy önkéntes egészségpénztárba vagy csak az állami egészségügyi rendszer szolgáltatásaira számít. A havonta rendszeresen befizetett összeg egy egyéni számlán gyűlik, és különböző egészségmegőrző- illetve betegségmegelőző szolgáltatásokra szabadon felhasználhatók, pl. gyógyüdülés, szemüveg, gyógyszer stb.

A tagok eldönthetik, hogy 10 év tagság után bármikor egy összegben szeretnék megkapni a befizetett összeget, vagy járadék formájában. Ennek a célja viszont nem a megtakarítások idő előtti felélése, hanem az, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után használják fel ezt a befizetők. Ezen kívül még számos megoldást kínálnak a nyugdíjpénztárak a kifizetésre. Az önkéntes nyugdíjpénztárakban tartott megtakarítás adómentes. Abban az esetben viszont, ha 10 év után a nyugdíjkorhatár elérése előtt kéri vissza a pénzt a befizető, azt le kell adózni. Ma közel 70 ilyen nyugdíjpénztár működik, ezen belül is 15 társasághoz tartozik a tagok 80 százaléka. Ennek a szegmensnek a növekedése erősen függ a munkavállalók jövedelmének alakulásától.

Negyedik pillér:

További állami költségtakarékossági és tehermentesítési célból vált elérhetővé a biztosítóknál köthető járadékbiztosítás. Ez szintén az önfinanszírozást próbálja növelni a jelenleg még aktív munkavállalók körében. Gyakorlatilag egy biztosítás kötéséről van szó, amely az előre megegyezett feltételek szerint 10-20 év múlva egy összegben vagy járadékként jár vissza a befizetőnek.

Emellett Magyarország 2006-ban vezette be a nyugdíj előtakarékossági számlák (NYESZ) rendszerét. Ezeket az önkéntes nyugdíjszámlákat bankok illetve tőzsdeügynökök működtetik. Az ezekre a számlákra befizetett összegeket befektetik, ami mind a piacnak, mind a befizetőnek előnyös lenne, ugyanis egyre szélesebb körben válik ezzel elérhetővé a befizető, ugyanis elérhetőek különböző alapokon, bankokon, és brókercégeken keresztül is. Ennek ellenére a várt ügyfelek mintegy hetede vette igénybe ezt a lehetőséget, összesen közel 10 ezer ember

.
Hirdetés: