CHBkarrier.hu

I. Bevezetés

Jelen oldalunkon hitel- és pénzkölcsön-nyújtási tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező bankok és szakosított pénzintézetek fogyasztási hiteltermékeivel foglalkozunk.

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) szerint hitelnyújtás: a hitelező és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján meghatározott hitelkeret rendelkezésre tartása az adós részére, jutalék ellenében és a hitelintézet kötelezettség vállalása meghatározott szerződési feltételek megléte esetén a kölcsönszerződés megkötésére, vagy egyéb hitelművelet végzésére.

Pénzkölcsön nyújtása – többek között – a hitelező és az adós között létesített hitel-, illetőleg kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban köteles visszafizetni.

II. A fogyasztási kölcsön fogalma, formái

A fogyasztási kölcsön a mindennapi élet szokásos használati tárgyainak megvásárlásához, javíttatásához, illetve szolgáltatások igénybevételéhez – a természetes személy részére – nyújtott kölcsön, valamint a felhasználási célhoz nem kötött kölcsön, ha a kölcsönt a természetes személy nem üzletszerű tevékenysége keretében veszi igénybe.

A gazdálkodó szervezet az általa forgalmazott áru megvásárlásához, illetve az általa nyújtott szolgáltatás igénybevételéhez a fogyasztók részére részletfizetést vagy halasztott fizetést biztosíthat, kölcsönt nyújthat. Az ilyen jellegű kölcsönszerződések szabályait a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény állapítja meg. E tevékenység – a hitelintézet által kötött ilyen ügylet kivételével – nem minősül engedélyköteles pénzügyi szolgáltatásnak. Az ilyen, nem pénzügyi intézmények által nyújtott kölcsön nem tárgya jelen termék-összehasonlításnak.

A pénzügyi intézmények által nyújtott fogyasztási hitelnek számos formája létezik, lehet például:

• személyi hitel,
• folyószámlahitel,
• hitelkártya,
• az áruházakban, kereskedelmi egységekben igényelhető, gyors elbírálású, áruhitel.

A hitelfeltételeket (pl. hiteligénylési feltételek, futamidő, kamat kondíciók) a pénzügyi intézmények – a jogszabályok által megszabott keretek között – saját üzletpolitikájuk szerint alakítják. A hitel- és kölcsönszerződés szabályait a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 522-528. §-ai határozzák meg. LINK!

A Hpt. 212 -214/C. §-ai a fogyasztási kölcsönt, mint a hitelügyletek egy speciális típusát külön szabályozzák és az egyéb hitelügyletektől részben eltérő, többlet szabályokat állapítanak meg rá. A fogyasztási kölcsönszerződés megkötésekor egy ilyen többlet követelménynek tekintendő, hogy “a hitelező köteles a fogyasztót a fogyasztási kölcsönszerződés megkötésekor minden olyan szerződési feltételről tájékoztatni, amely jogszabály alapján válik a szerződés részévé.”

A pénzügyi intézménynek biztosítania kell, hogy ügyfele a szerződés aláírása előtt megismerhesse:

• a hitelszerződés tervezetét,
• a hitelbírálati díjnak a kezelési költségbe való beszámítási módját,
• a hitelprolongálás várható költségét,
• az ügyfél nem teljesítése esetén a késedelmi kamat mértékét és a hitelfelmondás feltételeit,
• a teljes futamidőre kiszámított kamatot,
• a rövidítés feltüntetésével két tizedesjegy pontossággal a teljes hiteldíjmutatót (THM), a THM számításának módját és a THM számítása során figyelembe nem vett egyéb költségek meghatározását és várható összegét,
• az összes – a pénzügyi intézmény részére fizetendő, a hitel felvételével összefüggő – költséget, valamint
• a pénzügyi intézmény által a hitel folyósításához megkívánt egyéb feltételeket.

A pénzügyi intézmény a tájékoztatásban meghatározott díjakon és költségeken túlmenően az ügylet szerződés szerinti teljesítése esetén az ügyféllel szemben további jogcímen költséget, díjat nem számíthat fel.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a pénzügyi intézmények számára, a fogyasztók tájékoztatására vonatkozóan 15/2001. számon, 9/2006. számon pedig a lakossági hitelezés előzetes ügyféltájékoztatásra és fogyasztóvédelmi elvekre vonatkozóan tett közzé ajánlást, amelyek megtalálhatók a Felügyelet honlapján.

III. A fogyasztási kölcsönszerződés tartalma

Semmis az a fogyasztási kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza az alábbiakat:

• a szerződés tárgyának meghatározása,
• az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutató,
• a hiteldíjmutató számítása során figyelembe nem vett egyéb – esetleges – költségek meghatározása és összege, vagy ha az ilyen költségek pontosan nem határozhatók meg, az ezekre vonatkozó becslés,
• a szerződéssel kapcsolatos összes költség, ideértve a kamatok és járulékok éves, százalékban kifejezett értékét,
• azon feltételek, illetve körülmények részletes meghatározása, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható, vagy ha ez nem lehetséges, az erről szóló tájékoztatás,
• törlesztő részletek száma, összege, törlesztési időpontok,
• szükséges biztosítékok meghatározása,
• a szerződéshez kapcsolódóan a fogyasztótól megkövetelt biztosítások megjelölése,
• előtörlesztési lehetőség.

Fogyasztási kölcsön esetében az ügyfél – a szerződés megszüntetése érdekében – minden esetben élhet a határidő (lejárat) előtti teljesítés (törlesztés) jogával. Ilyen törlesztés vagy teljesítés esetén a hitelintézet köteles a hiteldíjat arányosan csökkenteni.

A fogyasztási kölcsönszerződésnek tartalmaznia kell, azon feltételeket is, melyek alapján a pénzügyi intézmény lényeges szerződéses kötelezettségen változtathat.

A Hpt. 214/C. § rendelkezései szerint a pénzügyi intézmény az ügyfelet nem kötelezheti arra, hogy a fogyasztási kölcsönszerződésből származó követelések ellenében váltókötelezettséget vállaljon. A pénzügyi intézmény nem fogadhat el csekket az ügyféltől fogyasztási kölcsönszerződésből származó követelése biztosítására. Amennyiben ilyen biztosíték nyújtására 2001. január 1-jét követően mégis sor került, az ügyfél bármikor követelheti a pénzügyi intézménytől a váltó vagy csekk visszaadását. A pénzügyi intézmény felel minden olyan kárért, mely az ügyfelet a fenti váltó- vagy csekk-kibocsátással összefüggésben érte.

A fogyasztási kölcsönszerződésre vonatkozó, hivatkozott szabályoktól – a fogyasztó hátrányára – eltérő szerződési kikötés semmis. A szerződés semmisségére csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.

A Hpt. 214/A. §-a meghatározza a fogyasztó – esedékes fizetésre vonatkozó – visszatartási jogát, valamint a szerződéstől történő elállásának feltételeit.

IV. Fogyasztási hitel az EU-ban

Az Európai Unióban az 1987-ben született közösségi jogszabály, a 87/102/EGK tanácsi irányelv szabályozza a fogyasztási hitelek piacát, és szól a fogyasztási hitel tagállami szabályozásának közelítéséről. Tartalmaz bizonyos minimális követelményeket a tagállamok felé a piaci szabályok kialakítását illetően (így például néhány információs kötelezettséget ír elő a hitelnyújtók felé, kimondja a hitelek lejárat előtti visszafizetésének lehetőségét és közös szabályokat állapít meg a hiteldíjmutató kiszámítására), de ezeket a tagállamok egyéni döntésüktől függően eltérő mértékben haladhatták meg, a fogyasztók nagyobb fokú védelmét tartva szem előtt. Igen sok tagállam így tehát a minimál követelményeknél szigorúbb szabályokat léptetett életbe. (A magyar jogszabályok is a közösségi irányelvekkel összhangban – helyenként azoknál még szigorúbban – szabályozzák a fogyasztási hitelt, illetve a teljes hiteldíj mutató feltüntetésének szabályait.)

Jelenleg új irányelv van születőben az Unióban, amely az átláthatóságra és a fogyasztói jogokra összpontosít. Három területen írja elő az összehasonlítható, standard formájú információnyújtást a fogyasztók számára: a hirdetéseknél, a szerződéskötés előtti tájékoztatás során és a szerződésben szereplő információk tekintetében.

Forrás: PSZÁF

Kérdése van, még több információt szeretne?

Kérdéseire információs vonalunkon vagy előzetes időpont egyeztetéssel személyesen is választ kaphat.