CHBkarrier.hu

 penzcentrum.hu – 2007. augusztus 17

 Első pillér:

Az első pillér az állami nyugdíjakat foglalja magába, ami felosztó-kirovó alapon működik, és mindenkinek kötelező fizetnie, aki munkát vállal. Az állam a beszedett járulékokból öregségi nyugdíjat fizet a jelenlegi nyugdíjasoknak. De emellett ebből a pénzből fizeti az állam a rokkantsági nyugdíjat, az árvaellátást, az özvegyi nyugdíjat, stb.

A nyugdíjjogosultsághoz legalább 20 évig kötelező fizetni a járulékot, 15 év után azonban részleges nyugdíj fizethető. Emellett a nyugdíjkorhatárt is megemelték.

A reformoknak köszönhetően a fizetendő nyugdíjjárulékok összege a bruttó bérek 30 százalékáról 26,5 százalékra csökkentek. A munkáltató által fizetett járulékok 24-ről 18 százalékra csökkentek, miközben a munkavállalók által fizetettek 6-ról 8,5 százalékra nőttek. 2007 január 1.-től a munkáltató által fizetett járulék összege 21 százalékra emelkedett, így a fizetendő járulék teljes összege a bruttó bérek 29,5 százaléka.

Korábban nagyon sokan szereztek rokkantságot igazoló dokumentumot, aminek köszönhetően jelentős pénzeket kellett az államnak kifizetnie a jogtalanul igénylőknek, amit nem tudtak pótolni semmilyen forrásból. Ennek köszönhetően egyre jobban nőtt az állam terhe, mivel a befizetések egyre kisebb százalékát tudták a nyugdíjasoknak visszajuttatni, és a különbözetet állami pénzekből kellett pótolni.

Második pillér:

A felosztó-kirovó rendszer egyre növekedő terhei miatt hozták létre a magánnyugdíjak rendszerét. Minden első munkavállalónak valamely magán-nyugdíjrendszer tagjává kell válnia, az általa választott nyugdíjalapba történő belépéssel. Nincs meghatározva, hogy melyik nyugdíjalapot kell választani, de egybe kötelező a belépés.

A korábban munkaviszonnyal rendelkezők pedig választhattak, hogy melyik rendszerbe szeretnének befizetni. Több lehetőségük is volt, az első, hogy maradtak csak a felosztó-kirovó rendszer tagjai. A második pedig, hogy mind a korábbi, mind az új magánnyugdíj rendszerbe is fizetnek. A munkavállalók mintegy 50 százaléka használta ki ezt a lehetőséget.

2006-ban 2,6 millióan voltak ilyen nyugdíjalapnak a tagjai. A törvényes nyugdíjkorhatár elérése után járadékként fizetik ki a befizetett összeget, hozzáadva a hozamot, és levonva a költségeket, a nyugdíjalapok. A nyugdíjkorhatár elérése előtt (2009-től 62 év a tervek szerint) nincs lehetőség arra, hogy a befizetett összeget visszakapja az illető.

Azoknál, akik 15 évnél kevesebb ideje fizetik a megfelelő összeget, a nyugdíjalapok egy összegben fizetik ki az eddig befizetett pénz. A 20 éve fizetőknél viszont járadék formájában, havi részletekben fizetik ki a neki járó összeget.

Ennél a rendszernél már nincs lehetőség rokkantsági nyugdíj kifizetésre, így próbálja az állam korlátozni a jogtalanul rokkantságot igazoló emberek próbálkozásait.

Harmadik pillér:

Az első két rendszer azonban még mindig nem volt elegendő arra, hogy az egyre növekvő számú nyugdíjast az állam hatalmas veszteségek nélkül el tudja tartani. Ezért bevezettek egy harmadik rendszert is, ami már az önfinanszírozást próbálja támogatni, és önkéntes alapon működik. A kötelező járulékon kívül mindenki további összeget fizethet valamely önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba. 2006-ban 1,3 millió tagja volt ennek a rendszernek.

A tagok eldönthetik, hogy 10 év tagság után bármikor egy összegben szeretnék megkapni a befizetett összeget, vagy járadék formájában. Ennek a célja viszont nem a megtakarítások idő előtti felélése, hanem az, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után használják fel ezt a befizetők. Ezen kívül még számos megoldást kínálnak a nyugdíjpénztárak a kifizetésre. Az önkéntes nyugdíjpénztárakban tartott megtakarítás adómentes. Abban az esetben viszont, ha 10 év után a nyugdíjkorhatár elérése előtt kéri vissza a pénzt a befizető, azt le kell adózni. Ma közel 70 ilyen nyugdíjpénztár működik, ezen belül is 15 társasághoz tartozik a tagok 80 százaléka. Ennek a szegmensnek a növekedése erősen függ a munkavállalók jövedelmének alakulásától.

Negyedik pillér:

További állami költségtakarékossági és tehermentesítési célból vált elérhetővé a biztosítóknál köthető járadékbiztosítás. Ez szintén az önfinanszírozást próbálja növelni a jelenleg még aktív munkavállalók körében. Gyakorlatilag egy biztosítás kötéséről van szó, amely az előre megegyezett feltételek szerint 10-20 év múlva egy összegben vagy járadékként jár vissza a befizetőnek.

Emellett Magyarország 2006-ban vezette be a nyugdíj előtakarékossági számlák (NYESZ) rendszerét. Ezeket az önkéntes nyugdíjszámlákat bankok illetve tőzsdeügynökök működtetik. Az ezekre a számlákra befizetett összegeket befektetik, ami mind a piacnak, mind a befizetőnek előnyös lenne, ugyanis egyre szélesebb körben válik ezzel elérhetővé a befizető, ugyanis elérhetőek különböző alapokon, bankokon, és brókercégeken keresztül is. Ennek ellenére a várt ügyfelek mintegy hetede vette igénybe ezt a lehetőséget, összesen közel 10 ezer ember

.
Hirdetés: