CHBkarrier.hu

Magyar Hírlap – 2006. június 10.

A magyar felnőttkorú lakosság kétharmada rendelkezik pénzügyi megtakarítással, ennek átlagos összege azonban egymillió forint alatt marad. A megtakarításait befektetni akarók közül jelenleg csak kevesebb, mint minden huszadik gondol a közvetlen részvénybefektetésre, a korábbi „slágercikk" bankbetétekhez képest azonban jelentősen nő az állampapír- és befektetésijegy-vásárlások aránya.

A hazai pénzügyi megtakarítások és a befektetési tájékozottság alacsonyabb volta egyaránt szerepet játszik abban, hogy a magyarországi befektetési szokások jelenleg még jelentősen eltérnek a Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban megszokott arányoktól. Angolszász területeken a megtakarított pénzek csaknem felét részvénybe vagy részvényt tartalmazó befektetési jegybe helyezik az állampolgárok, Németországban ez az arány szintén megközelíti a húsz százalékot.

Magyarországon jelenleg a felnőttkorú lakosság kétharmadánál keletkezik pénzügyi megtakarítás, azaz bevételei némileg meghaladják a megélhetéssel kapcsolatos rendszeres kiadásainak szintjét. Ezen megtakarításoknak azonban nemcsak a szerkezete, hanem az összege is jelentősen elmarad a fejlettebb piacok átlagától. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének támogatásával az eSense Kft. által az év elején készített felmérésből kiderül, hogy minden negyedik pénzügyi megtakarítással rendelkező háztartásnál a megtakarítás teljes összege nem éri el az ötszázezer forintot, a felmérésben megkérdezettek kétharmada pedig pénzügyi megtakarításait kétmillió forintos összeghatár alá sorolta. E kevesebb, mint nyolcezer eurós summa nyilván szűkebb teret enged csak az összetettebb befektetési stratégiáknak, a „személyre szabott kockázatvállalási stratégiák" ilyen befektetési volumen mellett nem igazán tudnak érvényesülni.

Egy képzeletbeli nagyobb összegű befektetés esetén azonban már a magyarok is innovatívabb szemléletet képviselnének. A megkérdezettek egy példabeli ötmillió forintos pénzügyi megtakarítást leginkább állampapírba és egyéb kötvényekbe fektetnék, a korábban népszerűnek számító készpénzes tartalékolás vagy bankbetétbe helyezés mára hátrasorolódott megoldásnak számít. A nagyobb kockázat mellett magasabb hozammal is kecsegtető részvénybefektetések iránt szintén némileg nő a lakosság érdeklődése. Bár a magánbefektetők részvényvásárlásai még aligha generálnak markáns keresletet a hazai tőkepiacon, de a részvénybefektetést is felölelő befektetési jegyeken keresztül a lakossági megtakarításoknak is egyre tetemesebb része fordítódik „tulajdont megtestesítő értékpapír", azaz részvény vásárlásába.

Ez a preferencia-sorrend érhető tetten a fent említett felmérésben megkérdezettek befektetési időtávval, illetve hozamelvárással kapcsolatos válaszaiban is.

A befektetésben érintettek csaknem negyven százaléka öt és hét százalék közötti éves hozamot vár, amely jelenleg csak állampapír és egyéb kötvénymegoldások alkalmazásával érhető el. Szintén érdekesnek tekinthető, hogy másfélszer többen voltak azok, akik ennél a sávnál magasabb összegű megtérüléssel kalkulálnak, mint akik beérik elvárásaik alapján öt százalék alatti éves megtérüléssel. „Extraprofitot", azaz 15 százalék feletti éves hozamot csak a megkérdezettek alig három százaléka vár pénzügyi befektetéseitől. Lényegében ezt igazolja vissza a kutatás azon megállapítása is, amely szerint a pénzügyi befektetésekben érdekeltek alig tíz százaléka nem tudja megmondani pontosan, hogy befektetése milyen időtávra történt, amelyből arra következtetünk, hogy a túlnyomó többség bankbetétbe, kötvénybe és zárt végű befektetési jegybe invesztál, azaz a részvénybefektetések hátrasorolódnak. A témával foglalkozó tanulmányok egybehangzóan öt százalék körülire teszik azok arányát, akik közvetlen részvénybefektetésben érintettek. A többség információ- és pénzhiányra hivatkozva marad távol ezen befektetési formától. E tájékozatlanság tetten érhető volt a részvények ismertségének vizsgálatakor is. A legtöbbször értelemszerűen a négy nagy hazai tőzsdetársaság (Mol, OTP, Richter, Magyar Telekom) papírjait említették a megkérdezettek, többen utaltak azonban olyan nagyvállalatokra, amelyek lényegében még tőzsdeaspiránsként sem voltak kapcsolatba hozhatók a tőzsdével, így például „ismert részvénynek" tekintették a Magyar Postát, illetve a Magyar Államvasutakat. Az emberek többsége egymillió feletti pénzvagyont igényelne a „tőzsdézés" elkezdéséhez, és csaknem harmaduk egy megbízható pénzügyi tanácsadótól kapott instrukciók alapján a jövőben maga is vállalkozna már részvényügyletekre.

Csak minden harmadik ember gondolja úgy, hogy a bankok és pénzügyi szolgáltatók munkatársai nem kellően felkészültek az ilyen típusú tanácsokhoz. Mindebből arra következtetünk, hogy egyre többen „érlelgetik" az összetettebb befektetési formákba való invesztálás gondolatát, és a személyes pénzügyi megtakarítások gyarapodásával idővel minden bizonnyal markánsan nőni fog a részvénybefektetések aránya és volumene. Ennek elősegítésére hozta létre a Budapesti Értéktőzsde vezetésével az Öngondoskodás Alapítvány azt a pályázatot, amelynek keretében a pénzügyi ismereteket oktató középiskolák közvetlen támogatásban részesülhetnek. A kezdeményezés hátteréül szolgáló adatok szerint már a középiskolások gondolkozásában is egyre meghatározóbb szerepet töltenek be a megélhetéssel és pénzügyekkel kapcsolatos kérdések, így felettébb időszerűnek tekinthető, hogy az oktatási rendszer ilyen irányú ismereteket is kínáljon.

Mráz Dániel

.
Hirdetés: