A panel nyomorba dönt – meneküljön ki merre lát!

portfolio.hu 2008.07.23

Miért választanánk a drága biciklit, ha autót is vehetünk? Hangozhatna a kérdés, ha azt feszegetjük, mi motiválja az embereket a panellakás-vásárlás során. Ugyan ez utóbbi kategória vételi ára alacsonyabb, mint téglaépítésű társáé, ami akár rögtön gyanús is lehetne, de ha a gyanú nem lenne elég, akkor készített kalkulációnk már tényekkel igazolja, hogy valójában többe kerül egy panel otthon, mint egy téglalakás, oly annyira, hogy 25 éves hiteltörlesztésünk alatt 3 millió forintot is nyerhetünk ez utóbbi választása esetén.

A panellakások általában a fiatalok körében népszerűek, akik kevés anyagi forrásukat igyekeznek minél optimálisabban elkölteni. De a lakásválasztásban a vásárlókra a legnagyobb befolyással az ár bír, s csak kevesen nézik meg, hogy a relatíve olcsóbban vett otthonuk, ténylegesen kedvezőbb feltételeket teremt-e a számukra. A lakás vételi árán kívül ugyanis nem ártana figyelembe venni, hogy a hitel törlesztésünk fizetése mellett, mekkora egyéb költséggel kell számolni a különböző lakástípusok esetében.

Például a panellakások esetében vonzó lehet az alacsonyabb árkategória, de köztudott tény, hogy a korszerűtlen szigetelési és fűtési technológiának köszönhetően, új otthonunk jelentős összegektől szabadíthatja meg a pénztárcánkat rezsi címén, jóval többtől, mint azt az elején gondolnánk. Gyakorlatilag egy nagyobb alapterületű panel esetében, vegyünk egy 65-68 négyzetmétereset, a fűtési költség több mint 50 ezer forint, ami már egy családi ház számlájával vetekszik, s igencsak elgondolkodtató lehet.

A következőkben egy olyan fiatal, két gyermekes pár helyzetét próbáltuk meg elemezni, akik még nem rendelkeznek önálló otthonnal. Feltételeztük, hogy megtakarítottak valamennyi önerőt, (3 millió forintot), igénybe veszik a szocpol nyújtotta kedvezményt két gyermek után, valamint a lakáskifizetéséhez szükséges fennmaradó részt hitelből pótolják.

Panel vagy tégla, melyik az olcsóbb?

Első körben a panellakásokat a használt téglalakásokkal érdemes összevetni, ezek hasonló komfort fokozata miatt, bár ha egy tízemeletes panelházban található a lakásunk, akkor ez a téglaházak 8 családos modelljével szemben jelentős visszalépést jelenthet, a lakóközösség nagy számának következtében. Ha használt lakást veszünk, akkor a szocpol felére vagyunk jogosultak, a két gyermek vállalása esetén tehát 1.2 millió forintnyi összeget kaphatnak. Egy átlagos, mondjuk a közepes szintnél egy fokkal rosszabb, de élhető környéken található, azonnal költözhető panellakás négyzetméterára 190 ezer Ft/nm körül alakul, vagyis egy 53 nm-es otthont 10 millió forintért lehet megvásárolni, míg egy ugyanilyen alapterületű tégla építésű lakás vételára,230 Ft/nm árral számolva körülbelül 12,2 millió forint. Mivel a sajáttőke összege 4.2 millió, egy panel esetében majdnem 6, míg téglánál 8 millió forintnyi hitel felvételére van szükség.

A táblázatban lévő számítási eredmények tükrében tehát, egyre kevésbé jó üzletnek tűnhet a panelvásárlás, valójában nem hogy olcsóbb lenne ezen típus választása, de ha ugyanakkora téglaépítésű lakást vásárolunk, havonta kalkulációnk szerint 3 ezer forintos megtakarításra tehetünk szert. Ráadásul a rohamosan növekvő energia árak következtében az előbb említett havi kifizetett összeg közötti különbség a két típus között jelentősen megemelkedhet a hiteltörlesztés 25 éve alatt. Nagyon elgondolkodtató lehet, ha kiszámítjuk, hogy havi 3000 ezer forintot egy olyan befektetésben helyezve, ami évi 7%-ot hoz, törlesztésünk ideje alatt több mint 3 millió forintra tehetnénk szert. E mellett pedig nem figyelmen kívül hagyható szempont, hogy a 25 év elteltével teljesen kifizetett lakásunk, téglaépítés esetén 2 millió forinttal többet ér, mint a panel.

A “panelcsapda”

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a panellakások sok esetben csapdának bizonyulnak, mivel a magas rezsi költségek mellett a lakóknak nem képződik elég tőkéjük, lehetetlen távolságba kerül a továbbköltözés gondolata, s ahogy a rezsiköltségek emelkednek, úgy teszi őket lakásuk egyre “szegényebbé”. A panellakásokból elköltözők számára további hátrány jelent, hogy míg a téglalakásoknál inkább azok felértékelődésére lehet számítani, addig a panelok idővel csak veszítenek vonzerejükből. Egyedüli megoldást csak a panelprogram jelenthet a számukra, ez azonban a tulajdonos részéről további jelentős összeg, fél millió forint kifizetését követeli, s ugyan egy körülbelül 10%-os mértékben megnöveli a lakás értékét, de a korszerűsítésnek a fűtésköltségét minimum az egyharmadára kellene csökkentenie ahhoz, hogy elérje a téglalakások szintjét.

Természetesen a panellakás nem lehet az új lakások alternatívája, de érdekes összehasonlítani, hogy mennyivel kell többet fizetnünk a magasabb komfort fokozatért. A dolog nem is tűnik annyira reménytelennek, havonta 31000 forintos plusz kiadás vállalása mellett, egy jobb környéken szebb lakókörnyezet előnyeit élvezhetjük, arról nem is beszélve, hogy a jövőben tovább csökkenhet a kiadások közötti különbség. Úgy tűnik egyre többen ismerik fel az előbbiekben megfogalmazottakat, s igyekeznek megszabadulni panellakásuktól azzal az indokkal, hogy a magas fűtésszámla helyett, inkább a törlesztést fizetik, egy magasabb komfort fokozat által nyújtott előnyök mellett. A lakás eladás előtt azonban nem árt mérlegelni az adásvétellel járó adminisztrációs költségeket, véleményünk szerint, értékesítés előtt megérheti kiharcolni a panelprogramban való részvételt, hiszen 500 ezer forint befektetésével több mint egy millió forintot nyerhetünk rövid időn belül.

.
Hirdetés:

  1. Még nem érkezett hozzászólás.
(nem lesz látható más számára)