CHBkarrier.hu

.

A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény
pénzmosásról akkor beszélhetünk, ha pénzügyi vagy bankműveletet végzésének a célja bűncselekmény elkövetéséből származó dolog eredetének leplezése. A pénzmosást nemcsak pénzre, de vagyontárgyakra, vagy vagyoni jogosultságot megtestesítő okiratokra és értékpapírt is alkalmazni kell, így a betétre is. A törvény célja, hogy az azonosítási és bejelentési kötelezettségek bevezetésével elriassza, illetve megtalálja azokat, akik illegális vagyonukat megpróbálják tisztára mosni, ezért jogszabály életbelépésétől a bankoknak szigorú azonosítást kell elvégezniük.

pénzpiaci eszköz
sorozatban kibocsátott, pénzkövetelésre szóló eszköz, amellyel a pénzpiacon kereskednek;

pénzügyi eszköz
a befektetési eszköz és a deviza;

piaci mutatók
A piaci mutatók a kibocsátó társaság értékpapírjainak piaci megítélését fejezik ki. A piac ítélete az értékpapírok árfolyamában fejeződik ki, a piaci mutatók ezt viszonyítják olyan eredmény- vagy vagyonjellegű értékhez, amelyek maguk is befolyásolják az árfolyam alakulását. Ilyen mutatók pl. az árfolyam/nyereség (P/E), vagy az árfolyam/könyv szerinti érték (P/BV) arány.

portfólió
a portfóliókezelési tevékenységet végző számára átadott eszközök, illetőleg ezen eszközökből a portfóliókezelési tevékenységet végző által összeállított, többféle vagyonelemet tartalmazó eszközök összessége;

portfóliókezelés
az a tevékenység, amelynek során a befektető meghatározott eszközei azzal a céllal kerülnek a portfóliókezelési tevékenységet végző szervezet (hitelintézet, befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelő) rendelkezése alá, hogy meghatározott feltételek mellett, egyedi módon, a befektető által adott megbízás alapján befektetési eszközökbe, tőzsdei termékekbe fektesse és kezelje a befektető javára azzal, hogy a befektető a megszerzett befektetési eszközökből, tőzsdei termékekből eredő kockázatot és hozamot, így különösen annak nyereségét és veszteségét, közvetlenül viseli;

pozíciólezáró nettósítás
a felek megállapodása alapján a szerződés nemteljesítésekor vagy a felek által meghatározott egyéb felmondási esemény bekövetkeztekor az azonnali deviza- és értékpapírügyletből, származtatott ügyletből, repó- vagy fordított repóügyletből, értékpapír-kölcsönzésre irányuló megállapodásból, óvadéki, illetve biztosítéki célt szolgáló egyéb szerződésből, vagy más hasonló pénzügyi ügyletből eredő tartozásoknak és követeléseknek az adott pénzügyi termék piacán elfogadott elszámolásaként egyetlen nettó tartozássá vagy követeléssé történő átalakítása, amelynek eredményeként a tartozás vagy a követelés kizárólag az ekként megállapított nettó összegre korlátozódik;

progresszív betéti kamat
a bank a betéti összegekre különböző sávokat állapít meg. A betéti számlaegyenleg összegének az egyes sávokba eső részére a betétes a bank által előre rögzített sávhoz tartozó kamatlábat kapja.

repó- és fordított repóügylet
minden olyan megállapodás, amely értékpapír tulajdonjogának átruházásáról rendelkezik a szerződéskötéssel egyidejűleg meghatározott vagy meghatározandó jövőbeli időpontban történő visszavásárlási kötelezettség mellett meghatározott visszavásárlási áron, függetlenül attól, hogy az ügylet futamideje alatt a vevő az ügylet tárgyát képező értékpapírt megszerzi és azzal szabadon rendelkezhet (szállításos repóügylet) vagy nem szerzi meg az értékpapírt, azzal szabadon nem rendelkezhet, hanem óvadékként kerül elhelyezésre a vevő javára a futamidő alatt (óvadéki repóügylet). Óvadéki repóügylet kizárólag hitelintézettel köthető. Az ügylet az értékpapír eladója szempontjából repóügyletnek, az értékpapír vevője szempontjából fordított repóügyletnek tekintendő. Az óvadéki repóügylet lejárati ideje alatt az értékpapírhoz kapcsolódó jogok – a felek eltérő megállapodásának hiányában – az eladót illetik meg, az értékpapír tulajdonjoga a futamidő végén abban az esetben száll át a vevőre, ha az eladó a visszavásárlási árat nem fizeti meg;

részvény
A részvény tagsági jogot megtestesítő értékpapír. Tulajdonosa az adott részvénytársaság résztulajdonosává válik. Megilletik mindazon jogok (és ugyanakkor terhelik mindazon kötelezettségek), amelyeket a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény alapján a részvényes gyakorolhat. (tagsági jogok: pl. közgyűlésen, szavazásban való részvétel; vagyoni jogok: osztalékhoz valójog, likvidációs hányadhoz való jog)

részvény osztály
az egy részvény típushoz és fajtához tartozó, de a részvény tulajdonosa számára az adott részvényfajtán belül azonos többlet jogokat megjelenítő értékpapírok halmaza;

részvény sorozat
az egy részvény típushoz, fajtához, osztályhoz tartozó, azonos tartalmú és mértékű tagsági jogokat egyező módon történő előállítással és névértékkel megjelenítő értékpapír csoport, azaz a sorozatban előállított értékpapírok legkisebb homogén egysége, azonos ISIN kód mellett;

részvényfajták
részvényfajták: a törzsrészvény, az elsőbbségi részvény, a dolgozói részvény és a kamatozó részvény.

részvénykönyv
A részvénytársaság igazgatósága vagy az értékpapírokra vonatkozó törvényi szabályok szerinti megbízottja a névre szóló részvénnyel rendelkező részvényesről, ideértve az ideiglenes részvény tulajdonosát is, részvénykönyvet vezet, amelyben nyilvántartja a részvényes, illetve a részvényesi meghatalmazott (a továbbiakban együtt: részvényes) – közös tulajdonban álló részvény esetén a közös képviselő – nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét), részvénysorozatonként a részvényes részvényeinek, ideiglenes részvényeinek darabszámát (tulajdoni részesedésének mértékét), valamint egyéb, törvényben és a részvénytársaság alapító okiratában (alapszabályában) meghatározott adatokat. A névre szóló részvény átruházása a részvénytársasággal szemben akkor hatályos és a részvényes a részvénytársasággal szemben részvényesi jogait csak akkor gyakorolhatja, ha a részvényest a részvénykönyvbe bejegyezték.

részvénytársaság
A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaságok lehetnek zártkörűen vagy nyilvánosan működők. Zártkörű az a részvénytársaság, melynek részvényei nem kerültek nyilvános forgalomba.

RMAX index
ez az index a rövid futamidejű állampapírok árfolyamváltozásait jelzi, kosarában a MAX index kosarából kikerülő három hónap és egy év közötti hátralévő futamidejű államkötvények, valamint a diszkontkincstárjegyek találhatók.

rövid pozíció
minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, árcsökkenés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg;

Forrás:  PSZÁF