CHBkarrier.hu

Betét a betétszerződés vagy takarék-betétszerződés alapján fennálló követelés, ideértve a bankszámla pozitív egyenlegét is. Egyszerűbben szólva: betét az a pénzösszeg, amelyet egy hitelintézetnél (pl. bank, takarékszövetkezet) – általában kamatfizetés ellenében – helyezünk el. Betétet kizárólag hitelintézet gyűjthet.

Betétgyűjtés

Betétgyűjtés csak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) engedélyével végezhető és arra csak bank, takarékszövetkezet, szakosított hitelintézet vagy hitelszövetkezet (a továbbiakban egységesen: bank) jogosult. Az ügyfél a bankkal kötött szerződés alapján meghatározott pénzösszeget, meghatározott időszakra helyez el a banknál azzal a feltétellel, hogy a bank a betét után kamatot fizet, és lejáratkor a betét összegét kamattal növelve fizeti vissza. A betét elhelyezése történhet forintban vagy a bank által meghirdetett devizanemben. Ez utóbbi esetben a kamatot is az adott devizanemben írja jóvá a bank, a devizanemre vonatkozó kamatmértéknek megfelelően. Egyes bankok meghatározzák azt a legkisebb összeget, amit betétként elfogadnak (minimum leköthető összeg).

Hogyan helyezhet el betétet?

Ha rendelkezik bankszámlával, ahhoz általában pénzlekötési lehetőség is kapcsolódik, ami azt jelenti, hogy ha a számla egyenlegét vagy annak egy részét leköti, a bank a lekötött összegre magasabb kamatot fizet. Bankszámla híján lehetőség van ún. könyves betét elhelyezésére, amikor a bank a betét elhelyezéséről betéti okiratot állít ki.  Ennek egyszerűbb formája, amikor olyan forrásgyűjtő papírokat vásárolhatók a banktól, amelyek nem minősülnek értékpapírnak. Ezek a legváltozatosabb elnevezéseket viselik (pl. értékjegy, pénztárjegy, takarékjegy stb.), de nem értékpapírok, kiterjed rájuk a betétbiztosítás – ennek magából az okirat szövegéből is ki kell derülnie – és csak meghatározott címletekben vásárolhatók.

Mi az egységesített betéti kamatlábmutató (EBKM)?

A különböző típusú, elnevezésű és más-más feltételekkel kamatozó betétek összehasonlításában segít az egységesített betéti kamatlábmutató. Az EBKM segítségével a betét tényleges éves kamata ismerhető meg. Az EBKM-et minden hitelintézet köteles kiszámítani, és erről ügyfeleit tájékoztatni.

Milyen kamatozású, futamidejű lehet a betét?

Számlabetétek esetében (pl. folyószámláknál) lekötési rendelkezés hiányában a számlán elhelyezett pénzösszeg látra szólóan, azaz lekötés nélkül kamatozik. A lekötés nélkül elhelyezett összegek bármikor kamatveszteség nélkül felvehetők.

Amennyiben nem kívánja rövid időn belül a számláján lévő összeget felhasználni, érdemes lekötni, ugyanis a lekötött összeg után rendszerint magasabb kamatot fizet a bank. A lekötött betétek kamatveszteség nélkül általában csak a lekötési idő lejártakor vehetők fel.

A betétek futamideje, azaz a lekötés időtartama különböző lehet, a banki ajánlatokban jelenleg jellemzően 1, 2, 3, 6, 9, illetve 12 hónapos lekötések szerepelnek, de természetesen van éven túli futamidejű betét is.

A kamatmérték megváltoztathatósága szempontjából a lekötött betét fix vagy változó kamatozású lehet. Fix kamatozás esetén a kamat a futamidő (lekötés) alatt nem változik meg, a betét után a bank a lekötéskor meghirdetett kamatlábnak megfelelő kamatot fizeti. Változó kamatozásnál a futamidőn belül a bank – alapvetően külső gazdasági események hatására – kedvező vagy kedvezőtlen irányba is megváltoztathatja a kamatot.

A lekötés szólhat egyszeri alkalomra – ebben az esetben a lekötési idő lejártát követően a betét lekötése megszűnik, és látra szóló betétként működik vagy nem kamatozik tovább. De a lekötés lehet folyamatos is – ebben az esetben a futamidő végén a betétet automatikusan újra lekötik. Folyamatos lekötés esetén a betétes választhat, hogy a futamidő végén a bank a kamattal növelt összeget kösse le újra, ebben az esetben a betét kamatos kamattal kamatozik tovább, vagy a futamidő végén a kamatot a bank a látra szóló számlán írja jóvá és ez esetben csak az eredeti tőkeösszeg kamatozik tovább (illetve a látra szólóan elhelyezett kamatösszeg a látra szóló számla feltételeivel kamatozik).

A betétekre fizetett kamat mértéke több esetben függ az elhelyezett összeg nagyságától. Általában minél magasabb az összeg, annál nagyobb kamat jár. Az egyes bankok üzletpolitikájától függően bizonyos összeg – például 10-100 ezer forint – alatt egyáltalán nem lehet betétet lekötni. Jelentős, általában több tízmilliós összegek lekötése esetén viszont a nyilvánosan meghirdetettől eltérő, egyedi kamatfeltételek elérése is lehetséges.

A kamatszámítás módja küszöbös (lépcsőzetes) vagy sávos lehet. A küszöbös kamatozás azt jelenti, hogy egy adott összeghatár felett a betét teljes összege a magasabb összegre meghatározott kamattal kamatozik.

Sávos kamatozásnál az összeg egyes sávokba eső részösszegeire az adott sávra meghatározott kamat jár. Egy adott összeg esetén a betét összeghatár feletti része a magasabb sávra, míg az összeghatár alatti összeg az alacsonyabb sávra meghatározott kamattal kamatozik, így a teljes összeg után járó kamat ebben az esetben akár kisebb is lehet, mint a lépcsőzetes kamatozású terméknél.

A devizabetéteknél nem csak a betét összegét, futamidejét és a kamatfeltételeket ajánlott számításba venni, hanem az adott devizanem forinthoz viszonyított árfolyamát is. A forint árfolyamának változása önmagában, a kamatváltozásoktól függetlenül is okozhat veszteséget vagy nyereséget a devizabetét forintban számított értékében. Ez a veszteség vagy nyereség akkor válna ténylegesen érzékelhetővé, ha a devizabetétben elhelyezett összeget átváltaná forintra.

Forrás: PSZÁF

.
Hirdetés: